Megnyitási kalauz

A sakkjátszmát elméletileg három nagy szakaszra szokták osztani: megnyitásra, középjátékra és végjátékra. A pontos határt nehéz az egyes szakaszok között megállapítani. A megnyitás nem más, mint felkészülés a küzdelemre, a stratégia alapjainak megteremtése. A középjáték maga a csata, a felek stratégiájának kivitelezése, melynek célja a király mattolása, vagy döntő anyagi előny szerzése. Ha a csatában valamelyik félnek nem sikerül mattot adnia, vagy döntő anyagi előnyre szert tennie, akkor a figurák lecserélődése utáni kevés-bábos szakaszt nevezzük végjátéknak.

megnyitás-középjáték-végjáték

Kezdő sakktanulmányaink során tanuljuk meg a megnyitás hármas szabályát:

1. Foglaljuk el a centrumot! Mindkét fél arra törekszik, hogy valamelyik középgyalogjával birtokba vegye a sakktábla közepét, a centrumot. Ezért világos az esetek döntő többségében 1.e4-el, vagy 1.d4-el szokta megkezdeni a játszmát. A felek kölcsönösen arra törekednek, hogy minél nagyobb szeletét birtokolják a centrumnak, illetve próbálják megakadályozni ellenfelük ilyen irányú szándékát. A klasszikus sakkiskola azt hirdeti, hogy a centrumot azonnal el kell foglalni, ezért sokáig nagyon divatos volt a szimmetrikus 1.e4-e5 vagy 1.d4-d5 kezdés. Később a hipermodern sakkiskola hirdetői hívták fel arra a figyelmet, hogy nem kell mindenáron elfoglalni a centrumot, hanem elég, ha azt figuráinkkal a távolból ellenőrzés alatt tartjuk. A modern sakkjátékban keveredik e két felfogás.

2. A figurák fejlesztése! “Sok lúd disznót győz!” tartja a mondás, amely a sakkjátékban is megállja a helyét. Ahhoz hogy a tábla valamely részén legyőzzük ellenfelünket, többségbe kell kerülnünk a küzdőtéren. Fontos, hogy a megnyitásban minden tisztünkkel kifejlődjünk, azaz játékba hozzuk őket. Rendszerint a könnyűtisztekkel kezdjük a fejlődést (huszár és futó), majd csak ezután hozzuk játékba nehéztisztjeinket (bástya és vezér). Gyakori hiba amatőr sakkozóknál, hogy túl korán támadásba lendülnek a nagyerejű vezérrel, vagy a cseles huszárral és megpróbálják különböző manőverekkel lenyerni az ellenfél figuráit. Ez azonban komolyabb játékosok ellen már hatástalan, mivel ők nem nézik el az egylépéses fenyegetéseket és kivédik a rájuk leselkedő veszélyt, amit majd hatékony ellentámadás követ. Szintén gyakori hiba a túl korai gyalogroham. A gyalogok megfelelő utánpótlás nélkül elgyengülhetnek és a hátország is veszélybe kerülhet. Igyekezzünk tisztjeink számára a legjobb mezőt megtalálni, lehetőleg csak egyet (maximum kettőt) lépjünk velük a megnyitásban.

Hová fejlesszük tisztjeinket?

huszárHuszár

A huszárok kedvenc helyei a c3-f3/c6-f6 mezők, mivel itt ellenőrzés alatt tarthatják a centrumot és innen gyorsan el tudnak manőverezni a sakktábla minden szegletébe. Ha lehetőségük adódik, a centrumban is elfoglalhatják támaszpontjukat.huszár1

Az is gyakori, hogy az egyik huszár védelmet nyújt a másik huszár számára d2-e2/d7-e7 felől. Ebben az esetben sem áll messze a centrumtól és segíti a gyalogok előrenyomulását.huszár2

futóFutó

A futók kiválóan állnak a nagyátlón, mert onnan annak minden mezőjét (beleértve a centrummezőket is) ellenőrzik.nagyátlósfutó

A futók szárnyra történő fejlesztése is gyakori. Célja lehet egy kötés létrehozása és ezáltal nyomásgyakorlás a centrumra.kötőfutó

A szárnyra fejlesztés másik módja lehet a centrum, valamint a támadás szempontjából fontos c2-f2/c7-f7 pontok ellenőrzése.szárnyifutó

Gyakran előfordul az is, hogy a futó védekező pozíciót foglal el és megszünteti a huszár kötését.kötéstvédőfutó

Gyakran kelhet a futó a centrumgyalogok védelmére, ahonnan további támadási lehetőségei adódhatnak.futófedezék

bástyaBástya

A bástya a nyílt és félig-nyílt vonalakon érzi magát a legjobban.bástyanyíltvonal

Gyakran támogathatja a gyalogokat a szárnyi előrenyomulásban is.bástyagyalogroham

vezérVezér

A vezér/királynő korai játékbahozatala hiba! Ennek oka abban áll, hogy a vezér a legértékesebb figura, így ha azt egy alacsonyabb értékű figurával megtámadják, akkor folyton menekülésre leszünk kényszerítve, miközben ellenfelünk újabb és újabb figurákat fejleszthet ki (tempóval fejlődik), azaz időt nyer. A vezér korai játékbahozatalára, mint elemi hibára kiváló példa a következő játszma: kattints ide! A vezért csak akkor hozzuk játékba, ha már a többi figurával előkészítettük a terepet a támadáshoz és biztosra tudjuk, hogy hol lesz majd a helye.

3. Helyezzük biztonságba a királyt! Sáncoljunk el! A sakkjáték célja a király elfogása, azaz a sakk-matt. Ezért mindig szem előtt kell tartanunk az uralkodó biztonságát. Mivel a harc rendszerint a tábla közepén zajlik, ezért a vonalak nyílásával a király középen nagy bajba kerülhet. Ha biztonságba szeretnénk tudni királyunkat célszerű mielőbb (4-8. lépésben) elsáncolnunk.

3as szabály

A sakkjáték kezdetétől napjainkig, a vezető sakkozók folyton folyvást keresték a legjobb kezdéseket, szerették volna kedvező pozícióból kezdeni a küzdelmet. Mára bebizonyosodott, hogy tökéletes kezdés nincsen, de időközben a sakk-megnyitások tudománnyá fejlődtek, amelynek könyvtárnyi irodalma van. Kellő megnyitástudás nélkül hamar hátrányba kerülhetünk egy tapasztalt játékos ellen, így nagy hangsúlyt kell fektetni a megnyitások tanulmányozására. Kezdő és középhaladó sakkozóknak azt javasoljuk, ismerjenek meg minden lépéslehetőségre egy megnyitási változatot, amely magabiztossá teheti őket a kezdeti lépésekben. A haladóbb sakkozóknak viszont már nem ártalmas, ha több fegyver is van a tarsolyukban, amit váltogathatnak ellenfeleik ellen, így nehéz lesz ellenük a felkészülés.

A különböző kezdéseket a sakkozók nevekkel ruházták fel, ami mára már a sakk-kultúra részét képezi. Az elnevezések rendszerint egy ország, vagy város nevét viselik, mert az ottani sakkozók nagyban hozzájárultak a megnyitás felfedezéséhez, vagy fejlesztéséhez. Az sem ritka, hogy a megnyitás a feltalálójának, vagy egy nagy elméleti teoretikusának, esetleg a gyakorlatban jártas éllovasának nevét viseli. A variációk dzsungelében még az egyes megnyitásokon belüli változatok és alváltozatok is elnevezéseket kaptak, hogy segítsék a sakkozók számára a tájékozódást a megnyitások kimeríthetetlen világában.

A megnyitásoknak három nagy családját különböztetjük meg:

  • Az 1.e4-e5-tel kezdődő megnyitások a nyílt megnyitások családjának tagjai.Nyílt
  • Ha sötét 1.e4-re nem e5-tel, hanem bármi mással válaszol, akkor félig-nyílt megnyitásokról beszélhetünk.Félig-nyílt
  • Ha világos nem 1.e4-el kezdi a játszmát, hanem bármi mással, akkor az a megnyitás a zárt megnyitások családjába tartozik.Zárt

 

AJÁNLOTT IRODALOM – Az olvasás naggyá tesz!

Asztalos Lajos – Bán Jenő: A sakkjáték elemei
/5. fejezet – A játszma megalapozása/

A. P. Szokolszkij: A megnyitás és a középjáték alapelvei

Alföldi László: Hogyan sakkozzunk?
/5. fejezet – A megnyitás/

Kállai Gábor – Szabolcsi János: Sakk ünnepnapokra és hétköznapokra
/A megnyitás (8-22. oldal)/

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK – Teszteld a tudásod!

1. Hogyan nevezzük a sakkjáték kezdeti szakaszát?
2. Miért van szükség a sáncolásra?
3. Mely tiszteket visszük először csatába?
4. Melyik megnyitási családba tartozik az 1.e4-e5 lépéspár?
5. Melyik megnyitási családba sorolható az 1.d4 lépés?
6. Melyik megnyitási család része a Szicíliai védelem, avagy 1.e4-c5?
7. Igaz-e, hogy a bástya a nyílt és félig-nyílt vonalakon érzi jól magát?
8. Szabad-e korán játékba hozni a vezért/királynőt?
9. Jó hely-e a futónak a nagyátló?
10. Igaz-e, hogy a huszár legjobban a tábla szélén áll?